Értékvesztett világban élünk - életünk állandó rohanás. Rohanunk a munkába, rohanunk a gyerekért az iskolába majd sietve vásárolunk a bevásárlóközpontban. Elsuhanunk egymás mellett a metró bejáratánál, üveges tekintettel tekintünk egymásra a négyes-hatos villamoson. Vagy már nem is nézünk egymásra hanem csak meredten bámulunk kifelé a reggeli csúcsforgalomban döcögő békávé busz koszos ablakán. Fogalmunk sincs arról, ki az az ember, aki mellett elrohantunk vagy véletlenül meglöktük picit a tömött metrón majd bocsánat kérés nélkül somfordáltunk tovább. Nem tudjuk ki ő, nem tudjuk mivel foglalkozik. Lehet, ha csak félórára leülnénk vele egy kávézóba – vagy csak egyszerűen szóba elegyednénk, akkor érdekesebbnél érdekesebb dolgokat mesélhetne életéről. Róluk szól ez a blog. Emberek, szakmák, életek. Celeb- és politikamentes blog, ahol Ön kedves Olvasó is idővel szereplő lehet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.